éjszaka dolgozni,
aztán hostelbe hazamenni nem poén. reggel hétkor értem haza, hulla fáradtan, amikor Paul, az ausztrál szobatársam ébredt. alvásra semmi esélyem nem volt; Paul egy órát szöszölt a szobában, éppen addig, amíg fel nem ébredt a depressziós argentin is, aki aztán újabb két órán keresztül marháskodott, míg végre ki mert lépni az ajtón, éppen akkor, amikor felkelt Branya is, aki aztán kábé délig nézte a bbc nyugdíjas műsorait a tévében. utána nagyon világos volt, vagy valami.